#Sohavégetnemérős

#"Bottartó ágas nélkül" part1

Hol is lehet kezdeni az évet?
-hát ahol abbahagytuk, nézni a tájat, keresni a halat, minimális bosszankodás, és értetlenkedve fogadni, hogy ugyan merre járhattok már...

Igaz, a nagy semmi fogásához hozzájárul, hogy nem igazán járok én tavakra pecázni, de míg nem otthonos a mozgás a kajakban, nem a sodrásban próbálnám ki a megmártózást ebben a kellemes hideg vízben. :)


Ráfér, minden patent, mondhatnám az autós kajakhordás csimborasszója, pedig ahogy egy bizonyos személyt idézzek: Hát azzal a kis kabrióval ne gyere Velencére mert haza nem tudod vinni. Azóta már vagy 3 út tuti volt, stabilon rögzíthető nincs itt semmi hiba :)

Új csali, új környezet, új élmények, új kihívások. Van itt minden zsákszámra győzze majd az emberfia kitapasztalni az éven, de jó mókának tűnik, igaz majd a lehorgonyzást gyakorolni kell, de nyilván nem lehet egy helyben megállítani, mint ha partról peca lenne...

Nyugodt időből, úgy jött a szél, hogy inkább a békésebb stéges pecánál maradtam közelebb áll még hozzám...













Pár képben ilyen kis egyszerű peca volt, számomra szokásos szerelés, csalik csonti giliszta, tavasszal gondolnám jönnek majd a halak. Járhattam volna táncot is, se akartak aznap horogra kerülni. Sebaj majd fogunk máskor és máshol, egy peca nem peca, ebből még nem szűrünk le következtetést az évre.

Továbbiakban érkezik két kis szösszenet, egyik kissé kikapcsolódós már halas, a második pedig már halban is gazdag. elkezdődött az év... a 23.